- Ő….háát… Justin Bieber, személyesen!-mondta, majd rámmosolygott. Alig akartam elhinni. Szóval azért volt olyan ismerős.
- Azta! Azt hittem, hogy utálsz liftezni!-mondtam neki nevetve.
- Háát, igen, de kénytelen voltam liftezni, mivel, amikor a lépcsők felé mentem megláttam egy rakás tini lányt olyan felsőben, amilyen a tied és megijedtem!- mondta. – Te is „onnét” vagy?-kérdezte aranyosan.
- Hát, nem. Engem most hozott be ide anyu egyik barátnője, mivel anyu balesetet szenvedett! Ashley néni a suliból kikért, és most itt vagyok, illetve vagyunk!-mondtam s elnevettem magam. Justin nem nevetett- És te mit keresel itt?-kérdeztem.
- Az egyik barátomhoz jöttem, mivel szívrohamot kapott tegnap.-mondta szomorúan- Amúgy nem tudod, hogy kik jutottak be az egyedi koncertemre?- kérdezte, s rám mosolygott.
- Hát, ma kiderül, mivel, ha minden igaz 15.00-tól találkoznak a bejutottak. Amúgy hol is, mert most hirtelen elfelejtettem! XD- mondtam neki.
- A Shana kávézóban, amikor bemutatkoztál, azért néztem rád, mert te is bejutottál, nem?-kérdezte aranyosan.
- De bejutottam, de ha sokáig még itt kell lennünk, akkor nem hiszem, hogy eltudok menni! Felhívom Ash nénit, hogy mivan. Oké?-kérdeztem.
- Persze, ez csak természetes.-majd felálltam és elővettem a telefonom. Miközben Ash néni tel.számát keresem, megmozdul a lift és olyan volt, minta elkezdett volna zuhanni. Justinhoz rohantam és gyorsan leültünk. Elkezdett villogni a lámpa és egyre sűrűbb volt a levegő. Éreztük, hogy ez nem jó jel. Mikor megállt a lift, gyorsan odarohantam a lift SOS kérő rádiójához. Benyomtam a gombot, s elkezdtem beszélni.
- SOSOSOS… meghalunk!!!- kiabáltam, mint a lökött. Justin csak nevetett rajtam. Elhajoltam a mikrofontól- Ez olyan vicces?- kérdeztem tőle, s én is elnevettem magam.
- Figyelj, még egy ideig itt leszünk, úgyhogy nyugalom!-nyugtatott.- Nem fogunk meghalni, vagy lehet, nem tudom!- elkezdetm forgatni a szeme, nagyon feltűnően. - Csak viccelek!-mondta.- Na, de vegyünk mély levegőt, hogy több maradjon!- nem akartam semmi csunyát mondani.
- Te komolyan ilyen bolond vagy?-kérdeztem tőle nevetve.
- Őszintén?-kérdezte.
- Nem, majd hazudj. Még jó, hogy őszintén!!!-mondtam idegesen.
- Te is érzed?-kérdezte.-Mind a gáz!-mondta ijedt arccal.
- Hahaha… -nevettem ki, de aztán énis megéreztem a gázt.- Úristen!- nagyon megijdtem. Annyira, hogy nem igaz. Elkezdett valami emberke motyogni a mikrofonba.
- Mindenki jól van?-kérdezte.
- Nem, 2en vagyunk a liftben és a lány már rosszul van!-mondta Justin aggódva.- Siessenek, oxigén kell neki. Justin elkezdett szédülni, s összeesett, oda akartam kúszni hozzá, de nem bírtam. Mikor ott voltam, hogy ”nembírom” lassan becsukódtak a szemeim.
Amikor kinyitottam a szemem, a homályt láttam, ami eddig fehér! :D
- Hahóó, jól vagy?- kérdezte egy ember, még mindig csak a fehér homályt láttam. – A szmét biztos csak reflexből nyitotta ki!- mondta az az ember, akiolyan okos, hogy én nem tudomXD!
- Nem reflex volt! –mondtam nagyon halkan. – élek? Vagy a túlvilágon vagyok? -Kérdeztem.
- A túlvilágon vagy- mondta még mindig homályban lévő emberke.Erőt kell vennem, hogy megnézzem a „menyországot”. Amikor kinyitottam jobban a szemem, megláttam, hoogy ez az „isteni menyország” egy kórház.- Na, milyen ismét az élők között lenni?-kérdezte Mr. Auren… asszem így hívták, mert ez volt rajta a felsőjén.
- Ne vicceljen velem, kérem! Mert maga is ahogy mondta MEGHALTAAM ÉS CSAK MOST ÉLEK, nem is akarja tudni, hogy milyen érzés volt?- amúgy nem állt sztem le a sziwem, mert egész végig olyan volt, mintha aludtam volna, csak nem álmodtam. Erre a kérdésemre az orvos nem válaszolt. – Mi wan Justinnal?-kérdeztem aggódó arccal.
- Jól van, nyugi!- mondta a nővér.
- Mi történt velünk-kérdeztem az orvost.
- Hát… a liftbe… nem tudjuk, hogy hogyan, de beszivárgott a gáz a szellőzőn… Amikor sikerült kinyitnunk az ajtót, mindeketten feküdtetek a földön. Justin… vagy ki… még egy picit magánál volt.. Amikor kihoztunk titeket, Rögtön lélegeztetőre tettünk mindkettőtöket. Szerencsére egyiketeknek sem esett nagyobb baja… az ájulásnál. Az anyukád is itt vana kórházban, és jól van. Nem szóltunk neki a balesetedről, mert ha megtudná elkezdene aggódni, és egy trauma nem tenne jót az egészségi állapotának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése