2010. december 5., vasárnap

Kanadai Szerelmem(15rész)

Ma reggel picit fáradtam ébredtem, de nem volt vészes. Lassan kikászálódtam az ágyból, mikor ránéztem az órámra 9:30-at motatott. Úristen elkéstem a suliból, mikor rohantam le a lépcsőkön, tesóm megálít és kijelenti, hogy szombat van. Nagyon megnyugodtam. De még sosem felejtettem el, hogy szombat van. (hallatlan) Ezután lassan felmentem a szobámba, és befeküdtem az ágyamba. Még van időm, nem sietek sehova, senkihez, és senki sem jön. Egy nyugodt nap! Vagy nem is, hiszen ma „találkozunk először“ Justinnal. De ez még messze volt, úgyhogy megnyugtattam magam és megpróbáltam visszaaludni, de nem ment, csak forgolódtam és forgolódtam.Amiikor kikeltem az ágyból, a fürdő felé vettem az irányt. Gyorsan letusoltam, és a tükör elé mentem, hogy rendberakjam az arcom.Dejó! Nem jött ki egy pattanás sem az arcomon. Gyorsan lemostam az arcom arctisztítóval, s fogat mostam. Lementem a konyhába reggelizni.Nico és apu ott várt rám. Gyorsan megreggeliztünk és leültem a tv elé Spongyabobot nézni, mivel ez a kedvenc rajzfilmem. Épp most azt álmodja, hogy megkapja  ajogsiát, de végül felébred. Miután megnéztem, felmentem a szobámba, s felöltöztem. Miután felöltöztem, elkezdtem tanulni. Matek semmi, kémia semmi, angol semmi, biosz semmi, töriből project ß a kedvenc állatom-kutya-, ezt majd később. Irodalom semmi, zene semmi. Akkor nekiáltam a projectot csinálni. Egész jó lett.  Mikor bepakoltam a táskámba, épp dél lett. Lementem a konhyába, s lehívtam Nicot ebédelni. Mikor lejött, benéztem a hűtőbe, hogy mi van itthon. Anyám, a hűtő üres, semmi kaja. Nico a pizzafutárt akarta hívni, de megálítottam, hiszen a fagyasztóba van kaja. Úgyhogy ahhoz folyamodtunk. A hús 1 óra alatt kiolvast, s rizst pedig találtam a sók és cukrok között. Egyész finom kajánk lett. Mikor megkapjáltunk 14:20 volt. Lassan elkezdtem készülődni. Egy alapos hajvasalás. Miközben a hajvasaóm melegedett, addig kerestem valami ruhát. De ma még ki sem néztem az ablakon, úgyhogy először azt. „ dejó esiik a hó!!“ – kiabáltam. Még szerencse. Gyorsan visszamentem a szekrényemhez, s keresgéltem. Mondjuk, egy kék csőnadrág, ezzel a kék felsővel, amin barna virágok és kis szivek vannak. Ez jó lesz, s aruhákat kiraktam az ágyamra. Odamnetem a tükröm elé, s kivasaltam a hajam. Ezután felöltöztem és „kikentem“ magam. Egy kis alapozó, szmceruza, spirál, szájfény, és egy kis pirosító.  Mikor ezekkel kész lettem 14:40 volt. Még gyorsan megkerestem a fehér brásony csizmám. Pár perc múlva megtaláltam, a hálóban. Fel hívtam Emet. Épp most indult, s bejön értem. Olyan 5 perc múlva már ott is volt, s ketten indultunk a kávézó felé. Miközben mentünk beszélgettünk. Nincs messze a házunktól a kávézó, csak két sarok. Mikor odaértünk, már bent voltak páran, így mi is bementünk. Nagyon jó volt a hangulat. Justin pontosan 15:00-ra ért oda. Mikor bejött, az összes ottlévő személy megrohamozta, kivéve egngem. Mikor „lenyugodott a népség“ Justin elmondta, hogy mi, miképp, s hogyan lesz. Mindenki nyitott szájjal figyelt. Mikor befejezte  a mondanivalóját, kért egy koktélt, s leült mellém. Picit beszélgettünk, s majd a többiek is csatlakoztak, elnevetgéltük az időt. Em rájött, hogy Justin közelről nem is olyan helyes. :D Furcsa észrevétel. Mikor már nagyon belemerültünk a beszélgetésbe, elkezdett szólni egy zene. Mi lett volna, ha nem a Baby, karaokeban. Senki sem ment oda, csak néztük, ahogy Justin énekelget, nagy mosollyal az arcán. Még olyan fél órát énekelgetett és nevetett, majd mindenki hazament. Em jött hozzánk, s picit beszélgettünk.
- Na, hogy tetszett Justin?- kérdeztem tőle szemrehányóan.
- Hát... képeken helyesebb, de a tesódnál nem. tegnap nagyon jó volt a randi. Először pizzériába mentünk, s majd egy bowlingpályára. Mind a 3szor megvertem.:D... És neked most bejön Justin?-kérdezte nagy szemekkel, s elmosolyodott.
- Helyes, főleg most, hogy lenyiratkozott!- mondtam neki.
- Valamit Sandy el kell neked mondanom! Nem szabadnam,de kötelességed tudni....- közvóbevágtam.
- Mit? Mondjad!- mondtam neki.
- Hát szóval az, hogy... tegnap, amikor Phil hazamnet a kórházból, felhívta Courtneyt és randira hívta! Mi kérdeztük tőle, hogy Sandy, azt mondta, hogy kit érdekel!- mondta Em, s megfogta a kezem.
- Hogy mi? Ez nem lehet igaz!Féltékennyé akar tenni?Vagy mi? Ezt most nem értem! De nem érdekel! Majd, ha mondanivalója lesz neki hétfőn a suliban, majd elmondja, de ez akkor is felfoghatatlan és ha azt akarta, hogy féltékeny legyek, hát örüljön, mert elérte!-mondtam Emnek nagyon idegesen.
- Komolyan? Nemár, hogy bedőlsz neki! Tegyél úgy, mintha le sem sz*rnád, s egyyszer majd feltűnik neki, hogy harcolnia kell érted!-mondta Em jó ötletét. Ez hatásos lesz! Csak engem Phil már nem nagyon érdekel, jól van, hogy helyes, meg istenicukii... de... nemtudom.... ezt inkább nem fejtegettem.
- Oké, ez jó öltet!-mondtam neki.
 Felmentünk a facebookra, és mns-re. Semmi érdekes. Emmel nagyon sokat beszéltünk, főképp Brianről és a tesómról. Nem tud dönteni köztük, hiszen mindkettejükért megőrül. Én is valahogy így vagyok. Justin és Phil, de ez más.
- Hadd, hogy a fiúk döntsenek! Bejösz Briannek?-kérdeztem kíváncsian.
- Hát.. azt hiszem, hogy igen!- mondta.- Multkor felhívott, hogy nem- e talizhatnénk, meg midnen, s igent mondtam neki, mivel igy szokás! :D-mondta, elnevette magát.- De most mennem kell.!- majd kiment a szobámból, s lement a lépcsőkön. Mivel Nico tv-t nézett, ezért meglátta, s rákacsintott. Gyorsan Em után rohantam, hogy kikísérjem, meg egyebek. Mikor csizmáját vette, Nico odajött hozzánk.
- Mit csinálsz ma este?-kérdezt Emtől, aki nagyon zavarba jött.
- Hát, ma estére semmit! Mert?-kérdezte J
- Eljösz este moziba?-kérdezte. Na,de én inkább odamnet a konyhába. Mikor még beszéltek valamit, azután Nico leült, s visszamentem.
- Na, igent mondtál?-kérdeztem tőle kíváncsian.
- Igen! J- mondta nevetve.
- Akkor jó! :) Ja,és én drukkolok nektek, hogy összejöjjetek!- bíztattam. 

Kanadai Szerelmem(14rész)

- Ufó!! Nem, csak viccelek!- nevettem.- Még nem tudom, de énis vámpír akarok lenni, mivel tavaly meglett véve az összes kiegészítő meg minden, és elmaradt a buli!
- Szerintem legyél vámpír, nekem fogak is vannak!-dicsekedett.
- Nekem is! :PP – vágtam vissza. Olyan édesen mosolygott, hogy az nemigaz. Mikor megettük a kaját, felmentünk a szobához, de lépcsőn! Mikor felértünk, épp akkor ment be Justin anyukája Patty, s megölelte fiát. Én ilyenkor már a szobám felé tartottam, de Justin utánam ordított. Odamnetem, s bemutatott engem az anyukájának. Nagyon kedves! J Mikor, én bementem a szobámba, Justinék még a folyosón lévő székekre leülve beszélgettek, mivel nem voltam tőlük messze, ezért hallottam pár dolgot, pl, hogy Justin „learanyosozott” engem, és szerintem az anyukája is szimpatikusnak tart.  Mikor Patty elment, Justin bejött a szobámba, épp Scott is fent volt, s elkezdtünk beszélgetni, Scott, egy nagyon normális és helyes fiú. De miket beszélek? Ha mindenkit belevonok, aki helyesnek számít, akkor ott van Justin, Philip, Scott, Ben és Brian.De csak Phil és Justin a leghelyesebb. Már vagy fel9 volt, mikor bejött az orvos, s azt mondta, hogy LEFEKVÉS!!!Justin lehajtott fejjel ment a szobájába, én és Scott pedig bebújtunk a takaróink alá. Amikor már ott voltam, hogy elaludjak, megcsörren a telefonom. Justin volt az. De csak kinyomtam, s kikapcsoltam a telefonom. Majd szépen és álmosan álomba szenderedtem.
Reggel frissen és kipihenten ébredtem. Scott is eléggé jól nézett ki. Mikor odaakartam menni a mosdóba, hogy megmosakodjak, eszembe jutott, hogy este kikapcsoltam a telóm, ezért gyorsan bekapcsoltam.Hogymi? 20 nem fogadott hívás. Megnéztem, s mind Justin volt, de nem hívtam vissza. Fáradjon ide, s itt mondja el a mondanivalóját. Miután fogat mostam és rendberaktam magam, megkerestem az ügyeletes nővért, s megkérdeztem tőle, hogy már mehetünk-e. Hivatalosan is hazaengedett. Justint lent vártam meg. Mikor Justin is ott volt, elindultunk hazafelé. Taxit fogtunk, s először engem, majd később Justin vitte haza a taxi. Amikor hazamentem, apu kérdezte, hogy hol voltam. Mondtam, hogy a kórházban, valószinűleg Phil nem mondta meg neki, hogy mi történt. De jól tette. Apunak hazudnom kellett, mivel azt modntam neki, hogy anyunál voltam, s elaludtam. Mikro felmentem a szobámba és bekapcsoltam a laptopot, rámentem az „új hírek”-re, s ott ez állt: „Justin Biebernek barátőne van! Justin Bieber tenap kórházba került, az okot még nem tudjuk, de az biztos, hogy becxsajozott, mivel a kórházból vele jött ki, és együtt is mentek haza. Vajon ki ő?”  Tátva maradt a szám, s nem szóltam semmit. Na ezzel jár, ha valaki egy sztárral barátkozik. Mikor mérgemben lecsaptam a laptopot, hirtelen beledőltem az ágyba, s elaludtam. Egy csodás álmom volt, amiben én vagyok a „főszereplő”.Inkább nem részletezem. Kb. fél órát aludtam, majd felébredtem, s lementem a konyhába, mert nagyon éhes voltam. Ettem nachost és egyéb ilyen mű dolgokat.Leültem  a tv elé, s bekapcsoltam. Épp a „celebrity news“ ment. Beyoncéről volt épp szó, de nem nagyon figyeltem rá oda. Kimentem a konyhába pepsiért, mert megszomjaztam. Amikor a hűtő felé vettem az irányt, a tvben épp Justin Bieberről szóló hírek mentek. A pepsi várhat, inkább odamentem a tv elé, s leültem. Összefoglalom, mi ment a tvben: Justin kórházba került, mivel „beszipózott“ , a szobatársával összebarátkozott, s még most is él románcuk, és odanyomtak egy képet, amikor épp jövök ki Justinnal a kórházból. Na, ez aztán....  Elkezdett csörögni a telefonom, Phil volt az.Nem csodálkoztam, s jól a fejemhez vágta, hogy „Justinnal járok“ , nem mondtam neki semmit, s lecsaptam a telefont.Igazából nem is nagyn érdekelt,mivel a kórházban is amilyen drámát csapott. Rájöttem, hogy miért nem mondtam Philnek semmit, mivel Justint jobban kedvelem. Ezek szerint Phil nem az én esetem?! Ezen nem fogok most filózni! Amikor mentem a „megérdemelt“ pepsimért, ismét elkezdett csörögni a telefonom. EZ NEM LEHET IGAZ!  De most már kiveszem azt a rohadt kólát, mert szomjan dölgök! :D Amikor kiöntöttem a pepsit a poharamba, odamentem, s megnéztem, hogy ki hív engem. Ismeretlen volt, azaz rejtett szá, felvettem.
- Haló!- szóltam bele.
- Szia Sandra?-kérdezte az illető.
- Heló, igen!- mondtam neki kiváncsian. – És te kivagy?-kérdeztem, s leültem a konyhában lévő székekre.
- Az most enm lényeges! Csak szeretném tudni, hogyigaz-e, ami közted és Justin között van! Szóval igaz, hogy jártok?-kérdezte ez az illető, akinek fiatal lányos hangja volt.
- Ezt döntsd el te! Én és Justin tudjuk az igazságot, a többi nem számít!Na csá!- s leraktam a telefont.Nem izgatott ez a hívás. De most rátértem a pepsire. Nagyon jól esett. Miután megnéztem egy filmet, miben Cameron Diaz szerepelt, felmentem a szobámba, s letusoltam, na meg hajat is mostam. Mikor kiszáltam a zuhanyzókabinból, ismét elkezdett csörögni a telefonom. :@@.. Inkább kikapcsoltam. Bementem a szobámba, és lefeküdtem, azon gondolkodtam, hogy milyen stíl lenne, ha a hírek igazak lennének. De ez  sohasem lesz így. Magam elé húztam a laptopom, s felmentem msn-re. Justin volt fent. Rögtön írt is nekem. Kb fél órát irogadtunk, s elköszöntem tőle, majd álomba szenderedtem. : )

2010. december 4., szombat

Kanadai Szerelmem(13rész)

- Mikor mehetek haza?- kérdeztem.
- Hát, ha minden igaz…holnap reggel, mivel bent tartunk megfigyelésre. - mondta az orvos.
- És Justin?- kérdeztem csillogó szemekkel. - Őt mikor engedik haza?
- Őt is ugyanakkor, amikor téged!- mondta, s rám mosolygott. Amikor ezt kimondta valaki nagyon gyorsan rohant hozzám. Nico volt az. Nagyon ideges volt, mivel a család két tagja kórházban van. Amikor odarohant hozzám, láttam, hogy apu, Phil, Brian, Ben és Emily is itt volt. Ennek nagyon örültem.
- És Justint mikor láthatom?- kérdeztem..
- Hát, akár most is!- mondta, s rám kacsintott.
- Szia Sandra, jól vagy?- kérdezte Nico.
- Persze, jól vagyok!- mondtam neki.
- Úgy aggódtam, hogy az lehetetlenség volt! – mondta Nico csillogó szemekkel.
- Áá… kutyabajom!- mondtam neki, hogy megnyugtassam.De még egy picit szédültem. De ez most nem érdekelt. Mi van vajon Justinnal? Végül is ő is ott volt, van miért, illetve kiért aggódnom. :P Amikor megakartamkérdezni az orvost, hogy mivan Justinnal, valaki bejött az ajtómon kórházi ruhába. Justin volt az. Amikor Nico is regisztrálta a dolgot, kiment. Na, amikor Nico kiment, Phil meglátta, hogy Justin bejött hozzám. Picit elkapta a féltékenység, s felállt. Be akart jönni, de szerencsémre Nico megálította.
- Hé, most inkább ne!-mondta Nico Phlinek.
- De..De…De Sandy…-nyávogott mint egy óvodás.
- Hagyd őket!- tsóm hősiesen viselkedett,ami Emnek nagyonis bejött. De amikor felált, s meglátta Justint… oha…De uralkodott magán, a tesóm miatt.
- Jól vagy? Minden oké?-kérdezte Justin nagy szemeivel.
- Persze! Te hogy vagy?-kérdeztem, s majd felültem. Justin leült mellém. Phil arcát kellett volna látni. Nagyon irigy volt. Nem, nem irigy volt, hanem féltékeny.(MUHAHA).
- Jólvagyok, de sajnos ma le kell mondani a találkozót, mivel 10 perc múlva kezdődik és csak holnap engednek ki.- mondta szomorú arccal.
- Nembaj!-vigasztaltam- Nem lehetne egy napot csúsztatni?-kérdeztem bocii szemekkel.
- Ez jó ötlelt!-mondta, s felált és felhítva Scootert.-Halii, nos, itt vagyok a kórházba és csak holnap engednek haza, szóval a találkozót ma lefújjuk és átrakjuk holnapra,bájbáj!- Scootert szóhoz sem hagyta jutni, csak lecsapta a telefont.- Ez elintézve!- s rám nevetett .
- Úhaa… - mondtam neki, s leült ismét mellém.
- Alexandra, hozunk neked egy szobatársat!- jött be a nővér és mondta. - Ő itt Scott, a haverjaival gyujtogattak és füstmérgezés. Ugyanaz, ami neked!- mondta. Picit néztem, s gondolkodtam. Ha Scottnak is ugyanaz a baja, mint nekem, és Justinnak is, akkor Justinnal miért nem lehetünk egy szobán. Megkérdeztem a nővértől, de nem tudott mit felelni. Justinnal egymásra néztünk, és csak néztünk. Phil bejött a szobába és felre lökte Justin-t. Justin ezt nem hagyta szó nélkül.
- Hé, nem látsz? Vagy esetleg az idegeiddel van valami?  A szemorvos azt hiszem a 2. Van, a pszichiátria pedig az 5.en.- mondta Justin, majd elkezdte forgatni a szemét.
- Nekem beszélsz kis köcsög? Akkorát húzok az orrodra, hogy egy hétig dagadni fog! Amúgy, honnét tudod, hogy hol van a pszichiátria? Ja, már tudom! Te gyakran jársz ide! Hahaha- mondta Phil idegesen, s leült mellém.
- Hé fiúk nyugii! Nem otthon vagytok!- s a két fiú rám nézett.- Nyugalom. Phil te kimész a váróterembe, Justin te pedig a szobádba. Ja és Phil, küld be Emet!-mondtam neki, s mindketten kimentek. Phil beküldte Emet.
- Ugye nem Justin volt az?-kérdezte meglepett arccal.
- Ádehogy!!- mondtam Emnek huncut szemekkel. De neki nem lehet hazudni. Nézett rám kérdő arccal, amiből levettem, hogy nem hiszi el.
- Jól vagy?-kérdezte.- Semmi komolyabb „bajod” nincs?- kérdezte, s leült mellém.
- Persze, csak picit szédülök!- mondtam Emnek, s elővette az óráját.
- Már ennyi az idő? Nekünk mennünk kell! Szia!- s kiment. Na, dehogy hova ment, ill. mentek? :D Érdekes, a tesóm is elment velük. Kiváncsi lettem, ezért felhívtam a tesóm, hogy hova megy. Azt mondta, hogy haza kellett sietni, lezuhanyozni, mert randija van Emmel. Na, erről megvan a magam véleménye. Felhívtam Emet, hogy igaz-e… Nem tagadta… az első randevú : D. Mikor ezt a témát lezártnak nyilvánítottam, felkeltem, s lementem a büfébe. Vettem egy hamburgert és egy kólát, mivel Red Bullt, és Monstert nem adnak kiskorúaknak :@@@. Mikor leültem az asztalhoz, Justin odajott, s kért egy hot dogot fantával, majd leült mellém. Rámnevetett.
- Szia Sandyy, leülhetek?-kérdezte nevetve.
- Szia Justin, már leültél!-feleltem neki. Ahogy leült velem szemben és elkezdte enni a hotdogot, émlákeztetett valakire. De nem tudom,hogy kire. Ezt a témát hagyom is.Amikor beleharapott a kiflibe, leette magát, olyan édes volt. Nem szóltam neki semmit, mivel észrevette, picit nevettünk.Majd megszólalt.
- Hány óra van?- kérdezte a nagyon fontos beszélnivalóját.
- Ott az óra! :P- mondtam neki gúnyosan.
- Tényleg! Amúgy a koncertemen mi leszel? – kérdezte kíváncsi arccal.
- Hát egy lány? Mégis mi lennék? Fiú?-kérdeztem tőle értetlenül.
- JaJte! Nem úgy. Hanem minek leszel beöltözve?- kérdezte.- Én vámpír leszek!- mondta s rám kacsintott.

Kanadai Szerelmem(12rész)

-  Ő….háát… Justin Bieber, személyesen!-mondta, majd rámmosolygott. Alig akartam elhinni. Szóval azért volt olyan ismerős.
- Azta! Azt hittem, hogy utálsz liftezni!-mondtam neki nevetve.
- Háát, igen, de kénytelen voltam liftezni, mivel, amikor a lépcsők felé mentem megláttam egy rakás tini lányt olyan felsőben, amilyen a tied és megijedtem!- mondta. – Te is „onnét” vagy?-kérdezte aranyosan.
- Hát, nem. Engem most hozott be ide anyu egyik barátnője, mivel anyu balesetet szenvedett! Ashley néni a suliból kikért, és most itt vagyok, illetve vagyunk!-mondtam s elnevettem magam. Justin nem nevetett- És te mit keresel itt?-kérdeztem.
- Az egyik barátomhoz jöttem, mivel szívrohamot kapott tegnap.-mondta szomorúan- Amúgy nem tudod, hogy kik jutottak be az egyedi koncertemre?- kérdezte, s rám mosolygott.
- Hát, ma kiderül, mivel, ha minden igaz 15.00-tól találkoznak a bejutottak. Amúgy hol is, mert most hirtelen elfelejtettem! XD- mondtam neki.
- A Shana kávézóban, amikor bemutatkoztál, azért néztem rád, mert te is bejutottál, nem?-kérdezte aranyosan.
- De bejutottam,  de ha sokáig még itt kell lennünk, akkor nem hiszem, hogy eltudok menni! Felhívom  Ash nénit, hogy mivan. Oké?-kérdeztem.
- Persze, ez csak természetes.-majd felálltam és elővettem a telefonom. Miközben Ash néni tel.számát keresem, megmozdul a lift és olyan volt, minta elkezdett volna zuhanni. Justinhoz rohantam és gyorsan leültünk. Elkezdett villogni a lámpa és egyre sűrűbb volt a levegő. Éreztük, hogy ez nem jó jel. Mikor megállt a lift, gyorsan odarohantam a lift SOS kérő rádiójához. Benyomtam a gombot, s elkezdtem beszélni.
- SOSOSOS… meghalunk!!!- kiabáltam, mint a lökött. Justin csak nevetett rajtam. Elhajoltam a mikrofontól- Ez olyan vicces?- kérdeztem tőle, s én is elnevettem magam.
- Figyelj, még egy ideig itt leszünk, úgyhogy nyugalom!-nyugtatott.- Nem fogunk meghalni, vagy lehet, nem tudom!-  elkezdetm forgatni a szeme, nagyon feltűnően. - Csak viccelek!-mondta.- Na, de vegyünk mély levegőt, hogy több maradjon!- nem akartam semmi csunyát mondani.
- Te komolyan ilyen bolond vagy?-kérdeztem tőle nevetve.
- Őszintén?-kérdezte.
- Nem, majd hazudj. Még jó, hogy őszintén!!!-mondtam idegesen.
- Te is érzed?-kérdezte.-Mind a gáz!-mondta ijedt arccal.
- Hahaha… -nevettem ki, de aztán énis megéreztem a gázt.- Úristen!- nagyon megijdtem. Annyira, hogy nem igaz. Elkezdett valami emberke motyogni a mikrofonba.
- Mindenki jól van?-kérdezte.
- Nem, 2en vagyunk a liftben és a lány már rosszul van!-mondta Justin aggódva.- Siessenek, oxigén kell neki. Justin elkezdett szédülni, s összeesett, oda akartam kúszni hozzá, de nem bírtam. Mikor ott voltam, hogy ”nembírom”  lassan becsukódtak a szemeim.
Amikor kinyitottam a szemem, a homályt láttam, ami eddig fehér! :D
- Hahóó, jól vagy?- kérdezte egy ember, még mindig csak a fehér homályt láttam. – A szmét biztos csak reflexből nyitotta ki!- mondta az az ember, akiolyan okos, hogy én nem tudomXD!
- Nem reflex volt! –mondtam nagyon halkan. – élek? Vagy a túlvilágon vagyok? -Kérdeztem.
- A túlvilágon vagy- mondta még mindig homályban lévő emberke.Erőt kell vennem, hogy megnézzem a „menyországot”. Amikor kinyitottam jobban a szemem, megláttam, hoogy ez az „isteni menyország” egy kórház.- Na, milyen ismét az élők között lenni?-kérdezte Mr. Auren… asszem így hívták, mert ez volt rajta a felsőjén.
- Ne vicceljen velem, kérem! Mert maga is ahogy mondta MEGHALTAAM ÉS CSAK MOST ÉLEK, nem is akarja tudni, hogy milyen érzés volt?- amúgy nem állt sztem le a sziwem, mert egész végig olyan volt, mintha aludtam volna, csak nem álmodtam. Erre a kérdésemre az orvos nem válaszolt. – Mi wan Justinnal?-kérdeztem aggódó arccal.
- Jól van, nyugi!- mondta a nővér.
- Mi történt velünk-kérdeztem az orvost.
- Hát… a liftbe… nem tudjuk, hogy hogyan, de beszivárgott a gáz a szellőzőn… Amikor sikerült kinyitnunk az ajtót, mindeketten feküdtetek a  földön. Justin… vagy ki… még egy picit magánál volt.. Amikor kihoztunk titeket, Rögtön lélegeztetőre tettünk mindkettőtöket. Szerencsére egyiketeknek sem esett nagyobb baja… az ájulásnál. Az anyukád is itt vana kórházban, és jól van. Nem szóltunk neki a balesetedről, mert ha megtudná elkezdene aggódni, és egy trauma nem tenne jót az egészségi állapotának.